KUNSZENTMÁRTON KSK

kunszentkezi.hu

Kézilabda szabályváltozások

2016. július 1-jétől életbe léptek, és az ősszel induló hazai bajnokságban már alkalmazzák is azokat a szabályváltozásokat, melyeket a Nemzetközi Kézilabda Szövetség határozata alapján fogadott el és vezetett be a Magyar Kézilabda Szövetség.

A jelentősebb módosítások (amit már a nyári Olimpián is láthattunk):

Kapuscsere mezőnyjátékosra: A pályán már nem kell mindig kapusnak lennie, azaz, ha a kapus helyett bejön egy mezőnyjátékos, neki már nem kell kapusmezt viselnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a mezőnyjátékos nem léphet be a kapuelőtérbe (ha mégis megteszi, ugyanúgy büntetendő, mint bármely más mezőnyjátékos esetében), viszont nem feltétlenül ugyanennek a játékosnak kell lemennie, ha vissza akarják cserélni a kapust. Továbbra is megengedett, hogy a becserélt mezőnyjátékos kapusmezt viseljen, rá ezután is az eddigivel azonos szabályok vonatkoznak.

Sérülés, ápolás: ha sérülés miatt meg kell szakítani a játékot, kizárólag a játékvezető adhat engedélyt arra, hogy a pályán ápolhatják-e a sportolót, előtte azonban kikérheti annak véleményét, hogy tudja-e ápolás nélkül folytatni a játékot. Abban az esetben, ha a pályán ápolják a sérültet, az ápolást követően el kell hagynia a játékteret, és csapata következő három támadásánál nem léphet pályára. Ha a játékos a megengedettnél hamarabb lép pályára, az szabálytalan cserének minősül, és annak megfelelően kell büntetni. Nem kell elhagynia a pályát a játékosnak, ha a vele szemben szabálytalankodó ellenfél progresszív büntetésben (sárga lap, kiállítás, vagy piros lap) részesül, és nem vonatkozik ez a szabály a labdával fejbe lőtt kapusokra sem.

Passzív játék: a játékvezető passzív játékra figyelmeztető felemelt karja után legfeljebb hat passzra van lehetősége a támadó csapatnak, hogy lövéssel fejezze be az akciót. Az átadások számolása szabaddobás és blokkolt lövés után sem kezdődik elölről. A passzokat a játékvezetők számolják, és ez ténybéli döntésnek minősül, azaz nem szolgálhat óvási alapul, ha eltévesztik a számolást. A passzív játék egyéb szabályai nem változnak, azaz már a hatodik passz előtt el kell venni a labdát a támadó csapattól olyan szituációkban, amelyekben a jelenleg hatályos szabályok alapján passzív játék miatt a védők javára kell szabaddobást ítélni, az új változás csupán egy kiegészítő szigorítás.

Utolsó egy perc helyett fél perc: miután a játék az utóbbi időkben még inkább felgyorsult és az erőviszonyok sok esetben kiegyenlítettebbé váltak, az utolsó percre vonatkozó szigorúbb elbírálásokat a jövőben csak az utolsó fél percben alkalmazzák, valamint az esetleges hosszabbítások utolsó fél percében. A szándékos szabálytalanságért nem csak kizárás jár, a vétlen csapat büntetőt is dobhat. Ebben az esetben úgy is lehet büntetőt ítélni, ha előtte nem állt fenn gólhelyzet. Csak azokban az esetekben kell hétméterest ítélni, amelyekben az eddigi szabályok alapján azonnali piros lapot kellett adni, és jelentést írni. Továbbra is jelentést kell írni azokról az utolsó fél percben elkövetett kirívóan durva vagy sportszerűtlen szabálytalanságokról, amelyek a mérkőzés bármely szakaszában ilyen módon volnának büntetendőek.

Kék lap: a játékvezetőknek a sárga, illetve a piros lap mellett egy harmadik színű kártya is rendelkezésükre áll majd arra, hogy döntéseiket egyértelművé tegyék a nézők és a csapatok számára. Amennyiben kék kártyát kap egy játékos, úgy róla írásbeli jelentést kell készíteniük a játékvezetőknek, az eset pedig a fegyelmi bizottság elé kerül. A kék kártyával történő kizárás előtt a piros lapot fel kell mutatniuk a játékvezetőknek. A kék lapnak tehát semmilyen külön szankciója nincs, csupán kiegészítő tájékoztatásként szolgál.

A 2016. július 1-jével életbe lépett új játékszabályok bevezetéséről a Magyar Kézilabda Szövetség Szakmai- és Versenybizottsága határozat formájában döntött augusztus 18-án:

A 2016/17. évi NBI., NBI/B, NBII. felnőtt és NBI. junior, ifjúsági bajnokságokban valamennyi szabályváltozás bevezetésre kerül, azzal, hogy csak az NBI-es felnőtt bajnokságokban kerül bevezetésre a hatályos Versenykiírás alapján a félidők közötti 15 perc időtartamú szünet.

Az NBI., NBI/B felnőtt valamint az NBI. junior és ifjúsági mérkőzésekre szövetségi képviselőt és versenybírót is delegál az MKSZ Versenyalbizottsága.

Az NBI/B és NBII. junior, Kiemelt és Nyílt serdülőbajnokságokban nem kerülnek bevezetésre a sérült játékosokra vonatkozó kitételek.

A megyei bajnokságokat rendező megyei szövetségek saját hatáskörükben dönthetik el az új játékszabályok bevezetésének lehetőségeit.